A digitális korszakban nyilvánvaló tény a számítógép-használat és a látásromlás közötti összefüggés. Sokan tapasztalják a nap végére jelentkező szemfáradtságot, homályos látást vagy fejfájást. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezek a tünetek csupán átmeneti kellemetlenségek, vagy hosszútávú, visszafordíthatatlan károsodást okoznak a szem szerkezetében. Az orvostudomány mai álláspontja szerint a kapcsolat összetett, és nem csupán magáról a monitorról, hanem a használat módjáról, a környezeti tényezőkről és az emberi szem anatómiai sajátosságairól is szól a dolog.
A digitális szemfáradtság létező jelenség!
Amikor a képernyőt nézzük, a szemünk rendkívül megterhelő, statikus munkát végez. A távolra tekintés a szem alapállapota, ilyenkor a szemlencsét felfüggesztő izmok ellazult állapotban vannak. Ezzel szemben a közeli munkavégzés, mint amilyen a monitor nézése, folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a szemet. A szemlencse domborúságát szabályozó sugárizmok ilyenkor megfeszülnek, hogy a közeli képet élesre fókuszálják a retinán. Ha ez az állapot órákon keresztül fennáll, az izmok elfáradnak, hasonlóan ahhoz, mintha nehéz súlyt kellene kinyújtott karral tartanunk. Ez a folyamatos feszülés vezet a szem körüli tompa nyomáshoz és az elfáradás érzéséhez, amit a szakirodalom digitális szemfáradtságnak nevez.
Rövidlátás is kialakulhat
A látásromlás egyik leggyakoribb formája, a rövidlátás kialakulása és a PC-használat között kimutatható az összefüggés, különösen fiatal korban. A gyermekkori és fiatalkori szemfejlődés során a szervezet alkalmazkodik a környezeti igényekhez. Ha a szem dominánsan csak közeli tárgyakra fókuszál, a szemgolyó hajlamos megnyúlni, hogy segítse ezt a folyamatot. Ez viszont azt eredményezi, hogy a távoli képek már nem a retinán, hanem az előtt fókuszálódnak. Bár felnőttkorban a szemgolyó hossza már kevésbé változik, a túlzott közeli munka náluk is okozhat szemproblémákat.
Száraz szem szindróma
A számítógép-használat másik kritikus hatása a pislogási reflex jelentős ritkulása. Normál körülmények között percenként körülbelül 15-20 alkalommal pislogunk, ami elengedhetetlen a könnyfilm folyamatos megújításához a szem felszínén. Amikor azonban egy képernyőre koncentrálunk, ez a szám drasztikusan, akár a harmadára is visszaeshet
A ritka pislogás miatt a könnyfilm elvékonyodik és felszakadozik, a szaruhártya pedig száradni kezd. Ez égő, szúró érzést és vörösséget okoz, ráadásul optikailag is rontja a látás minőségétn. A krónikus száraz szem szindróma így közvetlen következménye lehet a nem megfelelő PC-használatnak.
Ez az állapot nem csupán kellemetlenség, hanem a látásunk minőségét és a hosszú távú szemegészségünket is befolyásoló tényező. A ritkább pislogás miatt a könnyfilm gyorsabban elpárolog, a szemfelszín pedig védtelen marad a környezeti hatásokkal szemben. Ezt tetézi a légkondicionált irodák száraz levegője és a monitorok által kibocsátott hő, ami tovább gyorsítja a párolgást.
A panaszok kezdetben enyhék, de a nap végére fokozódhatnak. Nem ritka a fokozott fényérzékenység és szemfáradtság sem. Paradox módon jelentkezik a könnyezés, ami a szem kétségbeesett reakciója a dehidratáltságra. Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A tudatos eszközhasználat jelentősen csökkentheti a tüneteket. 20 percenként tartsunk 20 másodperc szünetet, és nézzünk valamilyen távoli tárgyra. Ez ellazítja a szemizmokat.
Emlékeztessük magunkat a gyakori pislogásra munka közben. A monitor legyen kissé a szemvonal alatt, így a szemhéj nagyobb felületen takarja a szemet, csökkentve a párolgási felületet. Tartósítószer-mentes készítményekkel, műkönnyekkel és kifejezetten a száraz szem hidratálását célzó cseppekkel pótolhatjuk a hiányzó nedvességet. A kezeletlen száraz szem szindróma krónikus gyulladáshoz vagy a szaruhártya sérüléséhez is vezethet, ezért a PrimaClinic szeirnt tartós panaszok esetén mindenképpen javasolt a szemészeti szakvizsgálat.
Fontos a látáshibák szemüveggel való korrigálása!
A környezeti feltételek, a világítás és a monitor elhelyezkedése, alapvetően befolyásolják a látásunk igénybevételét. A túl nagy kontrasztkülönbség a monitor és a sötét szoba között extra munkára kényszeríti a pupillát és az agyi képfeldolgozó központokat. Fontos megérteni, hogy a szemüvegviselés elhanyagolása még nagyobb terhet ró a számítógépes munkára. Ha valakinek rejtett vagy korrigálatlan fénytörési hibája van, a monitor előtti munka során a szervezet megpróbálja azt izomerővel kompenzálni, ami fejfájáshoz és a tünetek gyorsabb súlyosbodásához vezet.
Kékfény-szűrős szemüveg dioptriával és nélküle is
A kékfény-szűrő szemüvegek a digitális korszak egyik legnépszerűbb kiegészítőjévé váltak, hiszen szinte mindenki tapasztalja a monitor előtti munka okozta szemfáradtságot. Ezek a speciális lencsék egy olyan réteggel vannak ellátva, amely szelektíven blokkolja a digitális eszközök által kibocsátott nagy energiájú látható fény egy részét.
Érdemes azonban tisztázni, hogy a kékfény-szűrő nem csodaszer a látásromlás ellen. Bár növeli a vizuális komfortot és csökkenti a vakító csillogást, önmagában nem helyettesíti a tudatos képernyőhasználatot és a rendszeres pihenőket. Sok modern szemüveglencse ma már alapból tartalmazza ezt a védelmet, de akár dioptria nélküli kivitelben is viselhető szemüveg azoknak, akik csak a monitor előtti védelmet keresik.
A látásromlás és a PC-használat közötti kapcsolat tehát nem csupán mítosz, hanem tényleges biológiai alkalmazkodási kényszer és a környezeti ártalmak eredője.

